|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 5 találat | lapozás: 1-5 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Magyarosi Árpád 2009. április 18.Két magyart is lelőttek, egyet pedig őrizetbe vettek április 16-án Bolíviában, az Evo Morales elnök ellen tervezett merényletet meghiúsítani hivatott rendőri akcióban. Az egyik magyar származású áldozat a bolíviai és horvát állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo, a másik a szovátai származású Magyarosi Árpád volt. A szintén szovátai Tóásó Elődöt őrizetbe vették a hatóságok. Ez utóbbi kettő magyar állampolgár. Evo Morales bolíviai elnök újságíróknak elmondta: miután tudomására jutott az ellene tervezett merénylet lehetősége, ő adott utasítást az összeesküvők letartóztatására. A hatóságok szerint a három „zsoldost” tűzharcban lőtték le a rendőrök. Az El Deber napilap ezzel szembeállítja a helyszínen készült fényképeket; ezek tanúsága szerint mindhárman aludtak, amikor agyonlőtték őket, és még a közelükben sem volt fegyver. Nem készültek merényletre Rózsa-Flores Eduardóék – állította Brády Zoltán, a budapesti Kapu című folyóirat főszerkesztője. Rózsa-Flores főmunkatársa volt a lapnak. Rózsa-Flores Eduardo 1991. augusztus 28-án Eszéken első külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vett Szentlászló magyar falu védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, harcolt Vukovárnál. Eduardo Rózsa-Floresnek 1994-től hét verseskötete jelent meg Magyarországon, és szerepelt filmben is. /Szovátai fiatalok a Morales elleni merénylők között? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./2009. április 27.Április 25-én Kolozsváron tartották az RMDSZ IX. kongresszusát. Markó Béla szövetségi elnök lezárta az elmúlt két évtizedet, s kijelölte azokat a célokat, amelyeket követve, az RMDSZ az egyéni jogok után a kollektív jogokat kívánja kiharcolni. Traian Basescu államfő a kisebbségi törvény mielőbbi parlamenti elfogadását szorgalmazta, illetve arra biztatta a kormányt: gondolja át a dekoncentrált intézmények vezetőinek menesztéséről szóló kormányrendeletet, míg Emil Boc korrekt partneri viszonyt ajánlott fel az RMDSZ-nek. A kongresszuson úgy módosították az RMDSZ alapszabályát, hogy lehetőséget biztosítottak az EMNT belépésére a Kulturális Autonómia Tanácsba. Traian Basescu elnök kijelentette: az RMDSZ jelentős mértékben hozzájárult Románia demokratizálódásához. Az államfő támogatója a decentralizálásnak, a helyi autonómia növelésének. Beszédében Kovászna és Hargita megyével külön foglalkozott. A két megyében nem adottak a fejlődési lehetőségek a falusi magyar családok gyermekei számára. Az oktatási tárcának külön kell figyelnie arra, hogy a székelyföldi magyar gyermekek jól megtanulhassák a román nyelvet. Néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna, hogy Kolozsváron, RMDSZ-kongresszuson egy teremben foglaljon helyet az állam elnöke, miniszterelnöke, a város volt, jelenlegi polgármestere. Ez a román demokrácia sikere – hangoztatta Emil Boc miniszterelnök. Lendvai Ildikó az MSZP újonnan választott elnökeként köszöntötte a kongresszuson jelenlévőket. Crin Antonescu, a nemzeti liberálisok új pártelnöke bevallotta, hogy elemében érzi magát az RMDSZ kongresszusán annak ellenére, hogy egy jottányit sem ért magyarul. Időnként ő is kisebbségben érzi magát, amikor tisztességes, becsületes igyekszik lenni. Bajnai Gordon miniszterelnök üzenetét Gémesi Ferenc szakállamtitkár tolmácsolta. A kormányfő szerint a szövetség fontos szerepet játszott Románia európai integrációjában. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke emlékeztetett: olyan személyek ülnek a teremben, akik ma is sebeket hordoznak, mert az 1990 évek elején merték megtenni azokat a lépéseket, amelyeket mások csak jóval később léptek meg. Hrebenciuc elmesélte az 1993-as neptuni találkozót megelőző svájci román–romániai magyar tárgyalásokat. Rámutatott: a svájci tárgyalások után következett a „Neptun-gate”, amelynek résztvevőit Tőkés László tiszteletbeli elnök majdnem kizárta az RMDSZ-ből. Üdvözlendő, hogy megvalósult az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közötti összefogás – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, hozzátéve, folytatni kell a párbeszédet a teljes magyar összefogás érdekében. Németh Zsolt szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy a román politikusok az erdélyi magyar autonómia-törekvéseket egyszerűen „alkotmányellenesnek” titulálják. Az európai kisebbségek közül lassan az erdélyi magyarság lesz az utolsó, amely nem rendelkezik autonómiával. „Egyáltalán nem tartom ördögtől valónak a kettős állampolgárság intézményének a fölvetését sem” – mondta a politikus. „Kárpátalján mindig úgy tekintettünk az RMDSZ-re, mint példamutató testvérre” – mondta köszöntő beszédében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. „Az RMDSZ-nek sikerült összefogni, így még hatékonyabban tudja képviselni közössége érdekeit. Ez az összefogás a kárpátaljai magyarság számára egyelőre csupán álom”. Kovács Kálmán, az SZDSZ határon túli ügyekért felelős megbízottja szerint az összefogás eredményeként létrejövő közös lista az RMDSZ integráló képességét bizonyítja. Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a két térség azonos problémáiról beszélt. A megoldásra váró problémák érintik az oktatást, Tőkés László, az EMNT elnöke nem volt jelen a kongresszuson, üzenetét Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke olvasta fel. Tőkés László emlékeztetett: tíz év telt el azóta, hogy az RMDSZ legmagasabb testülete előtt legutóbb szólhatott, akkor még tiszteletbeli elnökként. 2003-ban az RMDSZ úgy gondolta, hogy nincs szükség a hivatalostól eltérő politikai értékrendre. Azonban világossá vált, hogy a közösség stratégiai célját, az autonómiát csakis összefogással lehet elérni. A Magyar Összefogás tehát történelmi szükségszerűség. Markó Béla az elmúlt tizenkilenc esztendő sikerei között említette az új oktatási törvényt, az új közigazgatási törvényt, az alkotmánymódosítást, a Szabadság-szobor felállítását, az erdők, földek, épületek visszaszolgáltatását, az új iskolák és a magyar nyelvű egyetemi oktatás megteremtését. – Végül sikerült a magyar összefogást megteremteni. A PD-L–PSD koalíció ellenzékbe szorította az RMDSZ-t. A politikai változások egyértelműen az etnikai tisztogatást is szolgálják, mutatott rá Márton Árpád. Borboly Csaba, az Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnöke javasolta, hogy vessék el mindazon alapszabályi rendelkezéseket, amelyek a korábbi választásokon más pártok színeiben induló személyek RMDSZ-listán való indulásának gátját képezik. Máté András képviselő elmondta, az állam legfőbb vezetői részéről a kongresszus alkalmával szép szavak hangzanak el, közben sorra bocsátják el a dekoncentrált intézményekben vezetői tisztségeket betöltő magyarokat. Máté emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi törvényt azért nem sikerült elfogadni, mivel éppen a jelenleg kormányzó kollégák nem támogatták azt. Borbély László figyelmeztetett: Marosvásárhelyen csendes asszimiláció folyik. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi elnöki tanácsos elmondta: a Szabadelvű Kör támogatta az összefogást, az egységes EP-listát, annak ellenére, hogy a szabadelvűeknek az egyén boldogulása a fő. A kongresszus elfogadta A Mi Uniónk, a Mi Európánk című dokumentumot, amely az uniós tagságunkból fakadó prioritásokat rögzíti a következő időszakra. „Elérkezett az ideje annak, hogy a Romániában élő másfél milliós magyar közösséget államalkotó tényezőként, a magyar nyelvet pedig helyi és regionális szinten hivatalos nyelvként ismertessük el” – olvasható a dokumentumban. /Kollektív jogok kiharcolását tűzte ki célul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./ A kongresszuson a román és magyar himnusz után az Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök körül tömörülő kongresszusi küldöttek belezendítettek a székely himnusz kezdő taktusaiba is, amit az egész terem átvett. A már helyet foglalt román és magyar meghívottak – köztük Traian Basescu államfő, Emil Boc kormányfő, Crin Antonescu liberális pártelnök és Viorel Hrebenciuc szociáldemokrata képviselő – így ismét felálltak. /Moldován Árpád Zsolt, Salamon Márton László: VIP-parádé a diákházban. A román meghívottak a céltudatosságot, a magyarok az összefogást méltatták. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./ A fiatalok kongresszusaként említette a kolozsvári tanácskozást Korodi Attila, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) társelnöke. A kongresszusi küldötteknek ugyanis mintegy harminc százaléka volt miértes vagy Miért-közeli. Markó Béla megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre. Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek. A másik veszély: a szövetség politikusai megtanultak dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt az RMDSZ, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését. Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. Korodi majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé. Béres István és Ludescher István, Aradról pedig Bognár Levente a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetéről beszélt. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját. /Hadüzenet a petyhüdtségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2016. május 23.Itt a vádirat: bemutatjuk a „székelyföldi terrorizmus” ügyészségi dossziéjátGyilkoló ereje lett volna a Szőcs Zoltán és Beke István által tervezett házi készítésű bombának, amelyet HVIM erdélyi vezetői Kézdivásárhelyen akartak felrobbantani a román nemzeti ünnepen, az általuk felvásárolt petárdamennyiség több mint másfél kilogramm robbanóanyagot tartalmazott – állítják az ügyészek. A Maszol kikérte a vádiratot, amelynek jelentős része voltaképpen fotókkal gazdagon illusztrált történelemlecke. Több olyan bekezdése is van, amellyel az ügyészek a bírák érzelmeire próbálnak hatni. A terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) közösség elleni merényletkísérlet, a robbanóanyagokra vonatkozó jogszabályok áthágására való felbujtás miatt állította bíróság elé a múlt héten Szőcs Zoltánt és Beke Istvánt. Ugyanakkor a Maszol által megszerzett vádirat szerint a DIICOT arra kéri az igazságszolgáltatást, hogy nyilvánítsa fasiszta, rasszista és xenofób szervezetté a Romániában jogi személyiséggel nem rendelkező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), valamint a Romániában is bejegyzett Szent László Serege Egyesületet, amelyek tevékenységei és jelképei tiltottak Románia területén. Az ügyészek érvelése szerint a HVIM paravánként használja az egyesületet tiltott tevékenységének álcázásához. A DIICOT által portálunk átküldött több mint 70 oldalas vádiratban a tanúk nevét kisatírozták. A dokumentumból már az első olvasásra kitűnik, hogy az ügyészek a román sajtó és közvélemény érzelmeire is jócskán hatni szeretnének azzal, hogy folyamatosan a vádlottak román- és Románia-ellenességét hangoztatják. Emellett a vádiratot jócskán illusztrálták olyan fotókkal, amelyeknek az ügyhöz csak érintőlegesen van köze. Felbukkan például egy román zászlóval menetelő óvodás gyerek képe közvetlenül azon bekezdések között, amelyek a petárdákból összeállított robbanószerkezet által okozhatott károkat ecsetelik az ügyészek. Az ügyészek szerint Szőcs Zoltán és Beke István „a szélsőségesen nacionalista magyarországi HVIM” eszméit terjesztették Erdélyben azzal a céllal, hogy „megnehezítsék/megakadályozzák az államhatalom gyakorlását az úgynevezett Székelyföldön”, akár „a román etnikumú közösségek és ezek javaik elleni erőszakos cselekedetekkel”. A román állam alkotmányos alapjainak lerombolása mellett mindezeknek a célja pedig a Nagy Magyarország visszaállítása – olvasható a vádiratban. Az ügyészek szerint Szőcs Zoltán tavaly október 10-én a HVIM egyik ülésén megbízta Beke Istvánt egy házi készítésű pokolgép gyártásával, amelyet a december elsejei román nemzeti ünnepen robbantottak volna fel Kézdivásárhelyen. A mozgalom erdélyi elnöke Bekét a terv kivitelezésével is megbízta. A HVIM kézdivásárhelyi elnöke ezen az ülésen vállalta, ugyanakkor a későbbiekben ki is tervelte a robbantás előkészítését és végrehajtását – állítják az ügyészek. Történelem az ügyészség szemszögéből A vádirat hosszadalmas történelmi visszatekintővel indít, amelyből nem hiányzik a Magyar Gárda, a Betyársereg, Székely Légió megalakulásának bemutatása. Az ügyészek azt állítják: a HVIM erdélyi szimpatizánsai a Romániában is egy paravánként szolgáló szervezet, a Szent László Serege Egyesület ernyője alatt tevékenykednek. E szervezet révén egyebek mellett a magánszemélyek kétszázalékos adófelajánlásait, de akár közpénzek felhasználásával is szervezhetnek rendezvényeket és terjesztik a HVIM eszméit Romániában, megfélemlítik ugyanakkor az erdélyi román közösségeket – olvasható a vádiratban. Az ügyészek szerint a Csíkszeredában az Avram Iancu bábut elégető Csibi Barna köré tömörülő fiatalok jártak közbe az akkori Magyar Gárda vezetőinél az úgynevezett Székely Hadosztály létrehozása érdekében, amely már 2009-ben Kolozsváron is feszültséget keltett a Nagy-Magyarország és Székelyföld zászlajának ellenséges szándékú kitűzésével. Mint a vádiratban írják, a magyar szélsőségesek nyelvi leleményességgel játsszák ki a román jogszabályokat: nem felvonulást, hanem megemlékezéseket szerveznek, utóbbihoz pedig nincs szükség hatósági engedélyre. A felsorolásból nem hiányzik az a Maros megyei származású Szász Endre István, akit 2009-ben tartóztatták le a magyar hatóságok, mivel „a HVIM-hez tartozó szervezet tagjaival” szocialista kormánytagok ingatlanjának felrobbantását tervezte. Ugyancsak az erdélyi származású terroristák közé sorolják a szovátai származású Magyarosi Árpádot, akit a bolíviai kormányerők öltek meg 2009-ben. „A nyilvános adatok szerint Magyarosinak a HVIM-ből kivált Erdélyi Magyar Ifjakkal voltak kapcsolatai” – írják az ügyészek. A vádirat szerint e szélsőséges szervezetek rendezvényeinek – ahova katalán, baszk, észak-ír politikusokat hívnak meg – az a célja, hogy románellenes érzelmeket keltsenek a magyar közösségben. A háttérismertetőből nem hiányoznak az 1990-es marosvásárhelyi események, de az 1984-es sepsiszentgyörgyi robbantás sem, amikor egy gyerek életét veszítette. A vádirat szerint utólag a tettes Magyarországra menekült, „a történelem pedig bebizonyította, hogy Magyarország védelmet biztosít a Romániában vád alá helyezett személyeknek”. A dokumentum azt állítja: miután a hatóságok Beke Istvánnál házkutatást tartottak, a jobbikos Zagyva Gyula látta el egyebek között jogi tanácsokkal Szőcs Zoltán erdélyi HVIM-elnököt. A vádirat 70 oldalán keresztül az ügyészek folyamatosan hangoztatják, hogy az elkövetők és az említett szervezetek a Nagy-Magyarország visszaállítására törekednek. Ennek illusztrálására rengeteg fényképet használnak fel, a felsorolt szervezetek különböző üléseiről, Vesszen Trianon feliratokkal felvonuló fiatalokról, vagy pedig maszkos férfiak gyakorlatozásáról készült fotókat. Egy robbantás a Gábor Áron téren, egy pedig a földgázvezetéken A vádirat szerint a Román Hírszerző Szolgálat 2015. október 23-án értesítette a DIICOT-ot arról, hogy a HVIM Kovászna megyei tagjai az alkotmányos rend ellen szervezkednek és a nemzetbiztonságot veszélyeztetik. Az ügyészség rendelkezésére bocsátott telefonlehallgatások jegyzőkönyve szerint 2015. október 10-én Szőcs Zoltán azt szabta Beke feladatául, hogy „december elsejére … szereljetek fel körülbelül 20 darabot … egy kronométerrel … több helyről is indulhat … ha nem tudsz rendelni, van nekem egy dobozzal. Már látom, hogy vetik földre magukat, erről a BBC is beszélne… látniuk kell, hogy a kézdivásárhelyiek nem félnek … úgy kell szervezzük az akciót, hogy a gyanú ne terelődjön ránk, valahova el kell utaznunk azon a napon.” A merénylet tervéről az ügyészség már korábban is beszámolt, ezek szerint Beke István pirotechnikai anyagokból (petárdákból) több, távirányítóval aktiválható robbanószerkezetet készített, amelyek terveik szerint a december elsejei kézdivásárhelyi felvonulás alatt robbannak fel, megrémítve az ünneplő román felvonulókat. A lehallgatott telefonbeszélgetések átirata részletesen ismerteti a robbanószerkezet felépítését is. A beszélgetés résztvevőit lelkesítette az ügyészek szerint a merénylet terve: „azt fogják mondani, hogy Kézdivásárhelyt terroristák támadták meg” – hangzott el a beszélgetésükön. A hatóságok a Beke Istvánnál tartott házkutatás alatt egy házilag készített időzítő készüléket találtak, ugyanakkor több doboznyi 2-es és 3-as besorolású petárdát. A „pizzának” nevezett robbanószerkezet összeszereléséről és a robbantás tervéről szóló beszélgetésen több személy is részt vett, azonban a vádirat szerint az ügyészek nem találtak arra utaló bizonyítékokat, hogy a vádlottaknak utólag mások is segítettek volna a tervük kivitelezésében. Az orosz szál A lehallgatott beszélgetéseken részt vett egy meg nem nevezett személy is, aki azzal biztatta Szőcsöt és Bekét, hogy akár külföldi támogatáshoz is juthatnak a robbantásokat követően. Szőcs Zoltán: De mennyire biztos, hogy támogatnának? XX: Az oroszok? Egészen biztos. De egy erős szervezet kell ehhez, amelyik fel is tud mutatni valamit. XX: Ehhez lehet támogatást szerezni? XX: Ezt nem tudom. XX: Ha (…) támogatnának valamivel … XX: Senki, míg nincs konkrét akció. Szőcs Zoltán: Az a baj ezekkel az akciókkal, hogy pénz kell a megszervezésükhöz. XX: Attól függ. Az interneten rengeteg leírás van robbanóanyagok készítéséről. Összeszedtem mindent, a bénító gázoktól kezdve, a harci gázakon át, a legbonyolultabbig. Az arabok mindent feltesznek az internetre, csak tudnod kell, hol keresd. XX: Keményebb akciókra van szükség. XX: (…) A térképet ideadta. Itt van az erdélyi gázvezeték … egyik megy Bukarestbe, a másik Moldovába. Annyit mondtam Lacinak, hogy érdeklődött, és tudja, hol van az utolsó… XX: Nálunk halad át a két vezeték… XX: A föld alatt mennek. XX: Igen, de az Ojtozi-szorosnál a patak fölött haladnak 10-20 méteren át. XX: Igen? (…) XX. Láthatóak. Szőcs Zoltán: Pontban karácsonykor kellene levegőbe repíteni. XX: Én senkit nem bátorítok erre. XX: Én inkább a villanyhálózatban látok lehetőséget… XX: A könyvemben pontosan le van írva, mit kell tenni a póznákkal. Sok példa is van benne. XX: A hetedik pontnál írtam a HVIM tevékenységének álcázásáról. Nem tudom, milyen saját cégetek van, hol dolgoztok. A legjobb lenne egy behajtó cég. Profi módon lehetne megcsinálni, az adóst le kell ellenőrizni, ehhez információkat gyűjteni … ezek a tevékenységek illenének … Szőcs Zoltán: Igen. Mi szoktunk ilyent csinálni … „A magyar szabadságharcos kézikönyve” A lehallgatott tanácskozás alatt a HVIM-esek többször is hivatkoznak a beszélgetésben részt vevő, vélhetően nem román állampolgárságú személy kiadványára, „A magyar szabadságharcos kézikönyvére”. Elhangzik az is, hogy jó lenne, ha a könyv szerzője pár napot eltöltene Székelyföldön, amikor „egy-két receptet ki is lehetne próbálni”. Az ismeretlen férfi – akit a vádirat más részein STI iniciálékkal jelölnek – arra is tanácsokat ad, miként kommunikáljanak HVIM-esek, hogy a hatóságok ne hallgathassák le őket. A dokumentum egy helyen meg is nevezi ezt a titokzatos személyt: „Sebestyén Teleki István, az erdélyi HVIM-vezetők mentora”. A vádirat szerint a vádlottak folyamatosan hangoztatták ugyan a kihallgatásukkor, hogy nem terveztek semmiféle merényletet, csak viccelődtek egymás között, ám ezzel ellentmond, hogy az ilyen találkozókra telefonjukat nem volt szabad magukkal vinni. A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint Szőcsék A magyar szabadságharcosok kézikönyvének egy kivonatát is megkapták, amit vázlatosan a vádirat is ismertet. A kiadványnak az ügyészek által ismertetett részletei a gerillaháborúra való felkészülésről szólnak: fegyverzet beszerzéséről, különböző szabotázsakciók – útblokádok kialakítása, gépkocsik megtámadása, az áram- vagy telefonhálózat elleni akciók, vasúti sínek vagy hidak felrobbantása – végrehajtásáról. A DIICOT szerint a bizonyítékokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a december elsejei merényletet más akció is követte volna, ez lehet a magyarázata a nagy mennyiségű robbanóanyag beszerzésének. Az ügyészek kitérnek arra is, hogy a HVIM-tagok Beke István esztelneki telkén airsoft lövészetet gyakoroltak, ami szerintük már több volt szórakozásnál: a résztvevők félkatonai alakulatokra jellemző kiképzést tartottak, e mellett túlélési technikákat sajátítottak el. A lefoglalt pirotechnikai eszközökkel az Országos Kriminalisztikai Intézet kísérleteteket végzett. A vádirat szerint szakvéleményezésében az intézet megállapította, hogy a vásárolt petárdák összesen 1,546 kg robbanóanyagot tartalmaztak. A szakértők azt állítják: a Beke által tervezett bomba felrobbanása – a megvásárolt petárdáknak csupán tíz százalékát felhasználva – egy MK2 típusú kézigránát detonációjával lett volna egyenértékű. Egy ilyen erejű robbanás akár halálhoz vezető súlyos testi sérüléseket, emellett pedig a merénylet tervezett helyszínén, vagyis Gábor Áron téren jelentős anyagi károkat okoz. A valamivel több mint 70 oldalas vádirat jól érezhetően arra erősít rá, hogy a vádlottak olyan románellenes szervezet tagjai, amely célja meggyengíteni az államhatalmat „az úgynevezett Székelyföldön”. Terroristának nem nevezi az őrizetben levő személyeket, de folyamatosan utal arra, hogy az ügyészek szerinti tervezett robbantások terrorista cselekedetnek minősülnek. A vádirat hangsúlyozza: a tervezett robbantás az 1990-es marosvásárhelyi eseményekhez hasonló légkört teremtett volna a térségben. L. L. A DIICOT vádirata alább olvasható. [közlik a román nyelvű szöveget] maszol.ro 2016. május 27.A „terroristaügy” igazi tétjeJó román szokás szerint „kiszivárgott” a sajtóba a Beke István Attila és Szőcs Zoltán, a kézdivásárhelyi, terrorista akciók megtervezésével vádolt HVIM-tagok elleni vádirat egy kivonata. Bárki számára elérhető, tanulmányozható az interneten. Én megtettem, s jelentem: a helyzet súlyos, rendkívül súlyos. Előrebocsátom: nem abból a szempontból vizsgáltam a kivonatot, hogy a vádlottak esetleges ártatlanságára keressek bizonyítékokat, ez az ügyvédeik dolga lesz. Nem is azt próbáltam elemezni, hogy a nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvek tartalma mennyire értelmezhető poénkodásnak, komolytalanságnak. A hideg sokkal inkább a vádak kontextusba helyezésénél, a háttér DIICOT-os, azaz ügyészi megvilágításánál rázott ki. Tudniillik: ez a vádirat, legalábbis ennek a most kiszivárogtatott formája ugyan nem bélyegzi meg „terroristaként” az egész magyar közösséget, de a székelyföldi, általunk teljesen legitimnek tekintett autonómiamozgalmat szélsőséges, irredenta és revizionista címkékkel látja el, s összemossa a terrorizmussal. S mindezt hamis, félrevezető, manipulatív érvekkel megalapozva. Nézzünk néhány konkrét példát. Mindjárt az elején a vádirat a székely hadosztály megalakulására reflektál, ugyanis a vármegyések ennek ürügyén szerveztek december 1-jei „megemlékezéseket”. A vádirat itt arról tesz egy említést, hogy 1919-ben a székely hadosztály tagjai milyen bűnöket, atrocitásokat követtek el a román civil lakosság ellen – én elég sok időt rászántam, hogy valamilyen megbízható román forrást találjak ezekre az atrocitásokra, de nem jártam sikerrel. Bár nem mondja szó szerint ki, a magyarok radikalizmusra való hajlamát lehet hivatott alátámasztani a vádiratban Magyarosi Árpád halálának megemlítése: mint tudjuk, a marosvásárhelyi születésű fiatalembert Bolíviában ölték meg a hatóságok egy 2009-es rajtaütésen, miközben Eduardo Rózsa-Floresszel együtt a bolíviai elnök megölését tervezték – a bolíviai hatóságok szerint, de ezt a román vádirat már nem részletezi. Magyarosi Árpád kapcsolata Bekéékhez a vádirat szerint abban keresendő, hogy Magyarosi az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) tagja volt, s ez a szervezet a DIICOT szerint „a HVIM-ből vált ki”. Többször tesz említést ugyanakkor a vádirat olyan rendezvényekről, amelyeknek a célja „az erdélyi magyar közösségben erős ultranacionalista és románellenes érzelmek ápolása” annak érdekében, hogy feszültté tegyék a két nemzeti közösség közötti viszonyt. Ezen rendezvények említésekor a vádirat kitér arra is, hogy a szervezők – amelyként egy alkalommal konkrétan megemlíti a HVIM-et – „problémás, terrorizmussal és szélsőségességgel terhelt” régiókból – Katalóniából, Baszkföldről és Észak-Írországból – hívnak résztvevőket és felszólalókat „szélsőjobboldali” pártok képviseletében. De hogy ne legyen kétségünk, hogy a Székely Szabadság Napjáról van szó, amit ugye, mint tudjuk, soha nem szervezett a HVIM, egy külön bekezdésben foglalkozik a szöveg az évente március 10-én megszervezett eseményekkel is. A DIICOT ügyészei szerint ezt a rendezvényt arra használják fel „minden évben a magyar nacionalista-szélsőséges erők, hogy propagandát folyamatosítsanak a xenofób-irredenta mozgalomnak” az erdélyi magyar közösség körében, aminek célja a közvélemény irányítása Székelyföld területi autonómiájának kivívásának elfogadására „minden áron, tehát erőszakkal is”. S hogy még nyilvánvalóbb legyen a „kapcsolat” az autonómiatüntetések és a „merényletkísérlet” között, a vádiratkivonatban háromszor tesznek említést Izsák Balázsnak (akit név szerint nem említenek) egy 2012. január 6-án Marosvásárhelyen mondott beszédéről (valójában felhívásáról), amikor az elnök így fogalmazott: „A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti.” Az idézetet bűnjelként Beke István házában foglalták le. S még sorolhatók a példák, kezdve a székely zászló szintén bűnjelként való képi azonosításától a Kovászna megye határán található, Székelyföldet turisztikai szempontból népszerűsítő óriásplakátnak a HVIM hungarista szimbólumai közé való becsempészéséig vagy az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás megemlítéséig, amely a vádirat szerint annak is a bizonyítéka, hogy Magyarország menedéket nyújt a magyar nemzetiségű „köztörvényes bűnözőknek”, mint például a fekete március nyomán elítélt Barabás Ernőnek is, akit nem adott ki Romániának Magyarország. A kézdivásárhelyi „terroristaügy” pere úgy tűnik, túlmutat majd Bekééken és szervezetükön: az igazi tét a székelyföldi autonómiamozgalom inkriminálása lehet. Rédai Attila Székelyhon.ro 2016. május 28.Bűncselekménynek tekintik az autonómiatörekvést ( Székelyföldi terrorvád)A Székelyhon portál szerint a kézdivásárhelyi merényletkísérlettel vádolt Beke István és az erre való felbujtással vádolt Szőcs Zoltán elleni vádirat az egész székelyföldi autonómiamozgalmat bűncselekményként próbálja bemutatni. A portál tegnapi véleménycikkének a szerzője a vádirat nyilvánosságra került hetvenoldalas kivonatát tanulmányozta, azt vizsgálván, hogy a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság milyen háttér-információkat csatolt a vádlottak konkrét ügyéhez. Leszögezi: a vádirat „ugyan nem bélyegzi meg terroristaként az egész magyar közösséget, de a székelyföldi, (...) autonómiamozgalmat szélsőséges, irredenta és revizionista címkékkel látja el, s összemossa a terrorizmussal. S mindezt hamis, félrevezető, manipulatív érvekkel” alapozza meg. Mint bemutatja: a vádirat kitér például a székely hadosztály 1918-as megalakulására, és arról tesz említést, hogy 1919-ben a székely hadosztály tagjai milyen bűnöket, atrocitásokat követtek el a román civil lakosság ellen. A magyarok radikalizmusra való hajlamát hivatott alátámasztani azzal, hogy megemlíti a 2009-es bolíviai rajtaütésben megölt Magyarosi Árpádot, aki az ügyészek szerint azáltal kapcsolódik a vádlottakhoz, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak egyesület tagja volt, s ez a szervezet az igazgatóság szerint „a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomból (HVIM) vált ki”. A vádirat ugyanakkor többször tesz említést olyan rendezvényekről, amelyek célja „az erdélyi magyar közösségben erős ultranacionalista és románellenes érzelmek ápolása”. Ezen rendezvények között külön bekezdésben foglalkozik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által évente megszervezett székely szabadság napjával, melyet az igazgatóság szerint azért szerveznek „a magyar nacionalista-szélsőséges erők”, hogy általánossá tegyék azt a nézetet: Székelyföld területi autonómiáját „mindenáron, tehát erőszakkal is” ki kell vívni. A vádiratkivonatban háromszor is kitérnek a név szerint nem említett Izsák Balázs SZNT-elnök egy 2012-es felhívására, amelyben így fogalmazott: „A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti.” Az idézetet bűnjelként Beke István házában foglalták le. A cikkíró szerint a vádirat a székely zászlót is bűnjelként azonosítja, a Kovászna megye határán található, Székelyföld turisztikai népszerűsítését szolgáló óriásplakátot pedig a HVIM hungarista szimbólumai között mutatja. A Székelyhon portál véleménycikke szerint a kézdivásárhelyi terrorvád túlmutat a vádlottakon és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmon, melyhez tartozik. „Az igazi tét a székelyföldi autonómiamozgalom inkriminálása lehet” – állapítja meg a szerző. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-5
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
